A megjelent erdélyi lapok közül a Pitypang (a Pitypang környezetvédelmi hálózat hírlevele) februári száma összefoglalta az utóbbi hetek ciánszennyeződéssel kapcsolatos történéseit, állásfoglalásait. A Nagykároly és Vidéke hetilap mellett új nagykárolyi kiadvány a Fatima, a nagykárolyi Szűz Mária plébánia lapja. Az Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, 1999/6-os szám) az 50. lapszám, visszapillantást tartalmaz a kiadvány történetétéről. Az (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szociális Főosztályának hírlevele) február 28-i számában Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tájékoztatott a nyugdíjrendszerről és egyéb társadalombiztosítási jogokról szóló törvényről, az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó kormányrendeletről. A Közoktatás (a romániai magyar pedagógusok lapja, márciusi szám) hozta Jegyzetek egy évtized iskolatörténetének margójára címmel dr. Kötő József államtitkár írását. Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja) március 2-i száma interjút közölt dr. Kása Zoltánnal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem új rektor-helyettesével a tanintézmény gondjairól és kilátásairól. Erdélyi Pszichológiai Szemle (a Pro Studium et Practicum Psychologiae Alapítvány kiadásában negyedévente Kolozsváron megjelenő tudományos folyóirat, bemutatkozó szám) néhány írása: Kísérleti lélektani műhely Kolozsváron (Farkas Cs. Magda), A hallássérültek magyar nyelvű oktatása Erdélyben (Vizi Ildikó-Crisan Erika). Dialog Interetnic (az azonos nevű kolozsvári egyesület kiadványa, márciusi szám) - Salamon Ida román nyelvű recenziója egy, tavaly megjelent, kétnyelvű (román-angol) Eminescu- versválogatásról, Fey László írása a februárban Kolozsváron lezajlott A nemzetfogalom a magyarországi és romániai magyar, valamint a román értelmiségiek tudatában című februári konferenciáról. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, január 28-i szám) - beszámolók az egyházkerület belső életének történéseiről, valamint a január első napjaiban Nagyváradon Életvédelem, magzatvédelem címmel megtartott tanácskozásról, illetve az Egyház és magyarság című, szintén januárban lezajlott esztergomi konferenciáról; hírek, jegyzőkönyvek. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2000. május 9.
Gagyi Balla István évek óta gyűjti az 1956 utáni erdélyi megtorlás adatait. Farkas Magda Az igazság árnyalatai /Szabadság, márc. 4./ címen tiltakozott az egyik írása miatt, melyben az 1958 október végi, a Bolyai Egyetemen történt úgynevezett "füttyös" gyűlésről beszámolt. A gyűlésen Vastagh nevű diákot megkérdezte valaki (Gagyi Balla István szerint Farkas Zoltán): ha '56 őszén Pesten lett volna és a kezében fegyver, hova lőtt volna? Vastagh L. válasza - se jobbra, se balra, hanem főbe lőtte volna magát - spontán füttykoncertet idézett elő. Ezért a részvevők közül egynéhánynak drága árat kellett fizetnie. Farkas Magda azt állította, hogy nem Farkas Zoltán volt a kérdező, de nem írta meg, hogy akkor kicsoda volt az. Nehéz az emlékezés, mert írott dokumentumok nem állnak rendelkezésre. Gagyi Balla István összegyűjtötte a "füttyös" gyűlés 9 vagy 10 részvevőjének a visszaemlékezését. Abban az időben a tisztogatás "hóhérmunkáját" az akkor ifjú marxista titánokra bízták. Persze, 42 év után hajlamosak megmagyarázni a történteket. Az áldozatok oldaláról nézve ez sohasem lesz elfogadható érv! "Fórum hiányában nékem mondták el meghurcolásuk történetét. Meglehet, itt-ott tévedtek személyek megnevezésénél, de az áldozatok felől nézve teljesen közömbös, hogy stupid kérdéseket ki tett fel." - állapította meg Gagyi Balla István. Hozzátette, hogy amit leírt, azt sok-sok visszaemlékezésből rekonstruálta. Az '56 utáni időkről 25-en nyilatkoztak: 14 oktató, 11 hallgató. A 14 oktatóból 8-an marxizmust vagy azzal rokon tárgyat tanítottak, 6 oktató nem adta beleegyezését emlékeinek a részleges közléséhez sem. /Gagyi Balla István: "Füttyös" gyűlés - 1958. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2008. augusztus 20.
Szent István napján háromszéki kulturális intézmények rangos rendezvényeken mutatkoznak be a magyarországi közönségnek. A Székely Nemzeti Múzeum a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban vesz részt az Ünnepek és találkozások II. című néprajzi ikerkiállításon. A sepsiszentgyörgyi és a veszprémi múzeum közös kiállításának különlegessége, hogy két tájegység, a Balaton-felvidék és Székelyföld szokáshagyományait hasonlítja össze. További program: Székely ízek – Incze Fejér Anikó irányításával gulyásfőzés és kürtőskalácssütés a sepsiszentiváni kürtőskalács-készítők részvételével, mesterségbemutatók és foglalkozások – Kecskés József kálnoki tojáspatkoló, Farkas Magda kézdivásárhelyi mézeskalácsos, Haszmann Gabriella csernátoni bútorfestő, Haszmann László csernátoni fafaragó, Vízi Jenő csíkdánfalvi fazekas. Az Ünnepek és találkozások néprajzi ikerkiállítást jövőre a sepsiszentgyörgyi múzeum látja vendégül. A veszprémi kiállítás kísérőrendezvénye az Európa kicsinyben program, melyen a Székely Nemzeti Múzeum kiadványaival könyvsátorban képviselteti magát. A rendezvényt táncbemutató zárja, amelyen a Veszprém Táncegyüttes, valamint Zabola táncosai és zenészei lépnek fel. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes és az M-Stúdió augusztus 20-án Budapesten a Nemzeti Táncszínházban lép fel az Ölelésben ― Ady-szerelmek című közös táncszínházi produkcióval. /Páljános Mária: Háromszékiek Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./
